2011. augusztus 21., vasárnap

21. Fejezet Egy álom véget ér...



                                                                          18+

Egy órával később, már a konyhában ültünk és a vacsora utolsó morzsáit tüntettük el. Eric egy pillanatra sem vette le rólam a szemét, még akkor is a hátamban éreztem a pillantását, amikor a mosogatóhoz léptem. Alighogy megengedtem a vizet, megéreztem a karjait a derekam körül, minek következtében a tányér - amit éppen a kezemben tartottam - nagy csörömpölés közepette a padlóra hullt. Már a közelsége is ilyen elsöprő erővel hatott rám.
- Úgy látom, nem erőséged a házimunka – gonoszkodott.
Hirtelen belém bújt az a bizonyos kisördög. Ez a kijelentés, visszavágót kíván. A tervemet azonnal meg is valósítottam. Miközben ő a törött tányér darabjait szedegette össze, belemerítettem a kezem a tekintélyes mennyiségűre duzzadt habba és egy laza mozdulattal a hajára kentem. Tudom, gyerekes csíny, én mégis élveztem minden egyes pillanatát. Persze Ericet ismerve, várható volt, a megtorlása a kis akciómért. A hab lassan kúszott le az arcán, amelyhez mostmár, ledöbbent arckifejezés is társult. E kettő egyvelegét látva, már nem sikerült elfojtanom, a nevetést.
- Szerinted ez vicces? – emelkedett fel a padlóról, arcán titokzatos vigyorral. – Akkor ezt figyeld!
Alighogy kimondta, arra eszméltem, hogy az egyetlen rajtam lévő ruhadarab, teljesen elázott.  Még meglepődni sem volt időm, olyan gyorsan történt minden. Mikor végre magamhoz tértem, a hálóingem már csuromvizesen lógott rajtam, melyet itt-ott apró habdarabkák tarkítottak. Megvártam, míg Eric tekintete egy pillanatra elkalandozik, felkaptam a szárítóról egy kisebb tálat, belemerítettem a vízbe és a tartalmát a ruhájára borítottam. Büszkén, - mondhatni - dagadó mellkassal csodáltam meg a művemet. A kék ingből és a fekete farmerból is csöpögött a víz. A hajából úgyszintén.
- Ezt a meccset én nyertem meg – jelentettem ki.

Eric nem mosolygott, még csak meg sem szólalt. Egy pontra szegezte a tekintetét, mégpedig a hálóingemre. Gyorsan leesett, miért bámul ennyire. A mi kis vízi csatánk következtében a selyem anyag teljesen átlátszóvá vált. A bolondozásunk ebben a percben véget is ért, hogy a helyét egy sokkal érzékibb, intimebb játéknak adja át. Eric szemébe pillantva, jóleső borzongás járta be a testem. Tekintete elsötétült, és vággyal telt meg. A következő pillanatban, egyszerre mozdultunk, egymás felé. A testünk szorosan összesimult, és ajkaink mámorító csókban forrtak össze. Eric mély, szenvedélyes csókkal vette birtokba ajkaimat, s míg nyelveink érzéki táncukat járták, átöleltem a derekát és ujjaimat bedugtam a nadrágszíj alá. Eric édes bosszút állt, egyik kezével megmarkolta a fenekemet és combjához húzva betolta a lábát a combjaim közé. Kéjesen, szégyenérzet nélkül bújtam hozzá. Útban volt a ruhája. Érezni akartam, ahogy a bőrük egymáshoz ér. Egyetlen rántással kihúztam az ingét - melyből csavarni lehetett a vizet - a nadrágjából. Reszkető kézzel vettem sorra a gombokat, és amikor feltárult előttem csupasz mellkasa, csodálattal eltelve néztem a gyönyörű izmokat.
Eric megfogta a kezemet, és vadul dobogó szívére tette. Ezzel a meghitt mozdulattal az én érverésem is felgyorsult. Vágytam az érintésére, a csókjaira és férfiasságára. Vágytól hajtva nyúltam az övcsat után. de Eric nagy levegőt véve, félretolta a kezemet. Lehúzta az ingét, majd ujjaival a testemre tapadó hálóingen, kezdett kalandozni.
– Ezt meg hogy lehet levenni rólad?
Szótlanul megfogtam a ruha szegélyét, Eric pedig segített áthúzni a fejem fölött, aztán a saját inge mellé a padlóra hajította. Mohó pillantása parázsként égette a bőrömet.
– Csodaszép vagy – mondta rekedten.
Tudtam, hogy ez nem igaz, de nem akartam ellenkezni. Most nem.
– Veled annak is érzem magam.
Eric hanyagul végigfuttatta ujjait a fehér pamut bugyi apró szalagján, én pedig zavaromban fülig pirultam. Ma este nem viseltem csábos fehérneműt, hisz fogalmam sem volt arról, hogy váratlanul betoppan.
Eric arcán megjelentek a kis gödröcskék. Kisfiús mosolya és szenvedélyes tekintete majd az eszemet vette. Lassan letérdelt elém, megcsókolta a hasamat, majd nyelvével hosszasabban elidőzött a köldökömnél.
A gyengéd cirógatás megszédített, bele kellett kapaszkodom az asztalba. Eric lejjebb húzta a bugyimat, és élvezettel kóstolgatta a bőrömet. Egyre lejjebb… Amikor elérte combjaim rejtekét, az ajkamba haraptam, hogy visszatartsam hangos nyögést.
Rövidesen izgató játékba kezdett a nyelvével, miközben teljesen lecsúsztatta rólam a bugyit, egészen a bokámig, majd egy laza mozdulattal megszabadított tőle. Ez után újfent testem legérzékenyebb pontját vette célba, hogy mennyei örömökben részesítsen.
Lehunytam a szemem, mert olyan földöntúli gyönyör hullámzott végig a testemen, hogy ha nem kapaszkodom az asztalba, tehetetlenül omlottam volna le a padlóra. Túl gyorsan ragadott magával a hév. Azt akartam, hogy lassítson a tempón, de a hangom cserbenhagyott. Ezért megpróbáltam eltolni magamtól. Eric nem kegyelmezett, nem is lassított, ehelyett szétfeszítette a combomat, és ajkai mellett ujját is bevetette a „kínzásomba”. Ez még közelebb űzött a csúcsponthoz. Testem ívben megfeszült, és megfeledkezve a külvilágról, hangosan kiáltottam, amikor elértem a beteljesülést.
Ő persze nem érte be ennyivel. Még fel sem eszméltem az extázisból, ajkai máris a melleimre vándoroltak, és nyelvével a mellbimbókat kezdte izgatni, amitől ismét felizzott bennem a szenvedély. Lábaim vészesen megremegtek, alig tartották meg a testemet.
– Menjünk be a hálószobába! – kérleltem, szenvedélytől izzó szemébe nézve. Eric ahelyett, hogy elindult volna a szobámba, felültetett az asztalra és beállt a combjaim közé. Meglepődött kiáltásomat forró csókkal némította el. Mellkasa a melleimhez simult, miközben ismét simogatni kezdett...
Remegő kezekkel nyúltam a nadrágszíjhoz, s miután kioldottam, lehúztam a cipzárt. Mindezt végig a szemébe nézve tettem meg. Teste árulkodóan megremegett, látszott hogy az önuralma vészesen megrendült. Lecsúsztattam róla a farmert, majd az alsónadrágot. Ágaskodó férfiasságát ujjaim közé vettem, és lágyan végigcirógattam, melyre a válasz egy hangos mélyről jövő sóhaj volt. Eric önfegyelme ebben a másodpercben mondta fel végleg a szolgálatot. Villámgyorsan a karjába kapott és meg sem állt a szobámig. Óvatosan fektetett le az ágyra és lángoló csókokkal hintette tele testemet, szinte az elviselhetetlenségig szítva a vágyamat. Néma kérlelésként, körbefontam a lábaimat a csípőjén, amire gyorsan reagált is, mert a rákövetkező pillanatban, egy határozott lökéssel a testembe hatolt. Egyre gyorsuló iramban mozgott, míg végül már teljes elragadtatásban vonaglottam alatta. Aztán elfojtott hangon a nevét kiáltottam. Éreztem, hogy ő is közeledik már a beteljesüléshez. Amikor pedig elért a csúcsra, szinte azonnal az én testemben is egyetlen, mindent megrázó remegésben robbant szét a kéj, majd megszűnt létezni körülöttünk a világ. Erőtlenül, kimerülten levegőért kapkodva öleltük egymást, miközben izzadságtól gyöngyöző testünk még mindig egymásba olvadva várta a csillapodást.
Minden erőm elhagyott. Szempilláim elnehezültek, és nem kívántam semmit sem jobban, mint Eric karjában elaludni.

A reggeli ébredés, minden volt csak jó nem. Életem legmegrázóbb felfedezésével indult a napom. Még Josh-nak sem sikerült akkora fájdalmat okoznia, mint Ericnek aki eltűnt mellőlem és búcsúzás nélkül, lelépett. Arra sem vette a fáradtságot, hogy felébresszen. Mindössze egy rövid, személytelen, de annál sokatmondóbb levelet hagyott a párnámon.
„Gondolkodnom kell, kettőnkön. Majd jelentkezem. Eric”

A tapasztalat azt mondatta velem, a „gondolkodás” egyet jelent a szakítással. Ez a szöveg a jellegzetes lelépő duma. Lesújtott a viselkedése. Annyi gerincesség sem szorult belé , hogy a szemembe mondja: Vége. Csak ültem és néztem a kis cetlit, és egy kérdés visszhangzott a fejemben: Miért? Nem mondhatja, hogy rászálltam, hogy üldöztem őt a szerelmemmel, amit valójában ki sem mondtam. Akkor mi lehet az oka? Egyáltalán miért jött ide? Hogy összetörje a szívemet? Sok- sok kérdés kavargott a fejemben, de választ egyikre sem kaptam. Valahol a szívem mélyén, még élt bennem a remény, hogy hamarosan hallat magáról és magyarázatot ad, a ma reggeli tettére. Az eszem azonban pontosan az ellenkezőjét sugallta. Úgy döntöttem, egyelőre jegelem az Eric témát. Megfogadtam, hogy a lehető legkevesebbet gondolok rá. Megpróbálok tiszta fejjel gondolkodni és keresek magamnak, olyan elfoglaltságot, ami mellett nem lesz időm miatta keseregni. Josh-on is túltettem magam. Ericen is sikerülni fog.  Ehhez hatalmas segítséget nyújtott Stacy hívása, ami nem is jöhetett volna jobbkor.
- Szia Stacy! – üdvözöltem a főnökömet.
- Szia! Be tudnál jönni ma a stúdióba?
- Persze! Miért? – Kíváncsi voltam mi az oka, hogy személyesen rendel be.
- Majd elmondom, ha ide érsz.

Amikor rájöttem, hogy Stacy-ből egy szót sem húzok ki, egy pillantást vetettem az órámra, majd közöltem vele:
- Most van nyolc óra. Legkésőbb délre ott vagyok! Megfelel?
- Persze! Így legalább tudok egy biztos időpontot mondani a megbízónknak is.
- Jó hogy megemlítetted a megbízót. Igyekszem az üzleti tárgyaláshoz megfelelően öltözni. – Stacy elszólása valóban jól jött, a ruhaválasztás szempontjából.
- Rendben Lexi! Várlak! – búcsúzott el.


Miután letettem a telefont első utam a fürdőszobába vezetett. Gyors zuhanyzás és sminkelés után, elővettem a szekrényből a mályvaszínű kiskosztümömet, és egy színben hozzápasszoló magas sarkút. Tíz perc elteltével, pedig már úton voltam Exeterbe. Érdekes módon, most egyáltalán nem paráztam Josh miatt. Könnyedén - mondhatni – félvállról vettem a vele való találkozás lehetőségét. Amire nagy esély mutatkozott. A gondolataim Eric eltűnése és Stacy titokzatos hívása között ingadoztak. Mindkettő kapcsán újabb és újabb kérdések merültek fel bennem.

Dél előtt néhány perccel, már Stacy irodájában ültem. A megbízónak ellenben még nyoma sem volt. Türelmetlenül vártam, hogy végre felvilágosítson a főnököm az új – engem is érintő – munkáról.
- Mesélnél egy kicsit a fotós múltadról? – nézett rám elgondolkodva.
Ez fura! Senkinek, még Joshnak sem beszéltem a suli újságról és fotós szakkörről.
- A középiskolás éveim alatt, a suli újságnak készítettem képeket. – magyaráztam el kelletlenül, a főnökömnek. Számomra nem tűnt olyan lényegesnek, hogy bővebben is kitérjek rá. De nem úsztam meg ennyivel.
- Láttam a képeket – jelentette ki, majd rövid szünet után hozzátette:
- Beszéltem a tanároddal, és ahogy az várható volt, agyon dicsért téged. Szerinte egy őstehetség vagy. A kiállításodról is mesélt, amit a naplementéről készült fotóidból állítottak össze. Ha jól emlékszem, azt is megemlítette, hogy a képeket saját magad hívtad elő.
- Igen ez igaz! – ismertem be, bár továbbra sem értettem, mi köze ennek az új megbízóhoz, és nem is haboztam rákérdezni. Sejtelmem sem volt, hogy jutott a múltam Stacy tudomására. Ő viszont, mintha meg sem halotta volna, elengedte a füle mellett a kérdést és a leendő munkánkkal járó előnyöket kezdte ecsetelni:
- Ha a mai tárgyalásunk sikerrel zárul, az neked és a stúdiónak is előrelépést jelent. Komoly hírnévre tehetünk szert, amivel te is megalapozhatod a jövődet, így az sem kizárt, hogy neves fotós váljon belőled.
Stacy ezután megnevezte az összeget, amit az új projekttel zsebelhetünk be. Gyors fejszámolást követően, tudtam, hogy a saját otthon, már nem csupán vágyálom, hanem nagyon is megvalósítható ötlet. Az évek során félretett pénzem, és a jutalék, amire külön is kitért, már elég lesz ahhoz, hogy megvegyem álmaim házát. Valamiért mégsem sikerült leküzdenem a gyanút, hogy titkol valamit. Ez az érzés percről-percre erősödött bennem. Stacy mélyen hallgatott a megbízónk kilétéről. A valódi részletekre sem tért ki. A kérdésemre, szántszándékkal nem válaszolt. Gyanítottam, hogy okkal. Abban a percben, ahogy kinyílt az iroda ajtaja, a sejtésem, bizonyosságot nyert.
- Üdvözlöm Stacy! Hello Lexi – lépett be vigyorogva az a személy, akinek a jelenlétét a legkevésbé sem kívántam…

10 megjegyzés:

  1. Gonooosz vagy!
    Most miért választottad szét őket? :(
    Hjajj Hjajj. :(
    Szuper rész lett mint mindig!
    Ez az egyik kedvenc blogom :DD
    Jó folytatást! Puszi

    VálaszTörlés
  2. Szia Myka!

    Most szomorú vagyok :'( Ez nagyon gonosz volt tőled...:) Remélem, hogy Eric nem hagyja ott Lexi-t, vagyis visszamegy hozzá. :/ Nem értem Eric-et...hiszen szerelmes Lexi-be :// Vagy ez most amiatt van, mert összezavarodott?? :O Kérlek, gyorsan rakd rendbe a kapcsolatukat. :((
    A végével kapcsolatban pedig: JÉÉÉÉZUUUSSS ATYAAA ÚÚÚRISTEEEEN, ez Gareth lesz!!!! :OOO Érzem...áhhhhh :DD Tuti, hogy Lexi-t fogja megkérni rá, hogy csináljon róla 1 fotósorozatot...:DD Vagy mittudomééén...áhh ez nagyon jó lett :) Már várom a kövit nagyooon :))
    Siess pls *-*

    Puszi: Mancsi

    VálaszTörlés
  3. ajjjj...
    nem jó így abba hagyni!!!!!
    siess a kövivel:9
    imádom a blogod!!
    pusziii

    VálaszTörlés
  4. Szia Myka!
    Amikor olvastam, rögtön Eric Breakd of dawn száma jutott erről az eszembe. Jó lett a rész, kár hogy most szétválasztottad őket. Teljesen nem értem Ericet, nagyon izgulok, hogy mi fog velük történni. Remélem hamar hozod a következő részt!
    Gondolom Gareth lesz az, a vigyorról ítélve. Biztosan mesterkedik valamiben, és rettenetes nagy fordulat fog bekövetkezni. Már nagyon várom a végét, mindig meg tudsz lepni valamivel.
    Puszi!

    Ui.: Tudom, nem itt kellene. De a Vivien's Destinyben mikor lesz rész? *-* Már nagyon várom azt is. Mégegyszer jó folytatást, puszi

    VálaszTörlés
  5. Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee NEM ismértlem NEM TEHETED vagyis Igen megtehetd mert te irod ezt a törit. De mééééééééééééééééééééééééééééééééért. Úgy segberugom Ericet. És mit akar az a ......... Gareth. Istenem kétségek köszt itt hagyni a népet. Ááááááááááá de IMÁDTAM MINT MINDIG! MÉG MÉG MÉG MÉG MÉG és Méééééééééééééééééééééééééég! Siess a kövivel és békitsd ki őket. Mondjuk nem is vesztek össze de akk is! Kérlek. És Imádom azokat a részeke amit túlvannak fűtve vágyal. áááááááááááá :DDDDDDD Imádtam Hajrá!

    Pussss(L)
    Krixta

    VálaszTörlés
  6. Hmmmmmm..
    Két tippem van, de Gareth az szerintem. xD Gonosz volt itt abba hagyni, de hát, ez van, biztos én is így csináltam volna. ;)
    Eric.... hát ilyet! Az eleje nagyon aranyos volt, de sejtettem, hogy ezzel vezeted elő az izgalmasabb dolgokat. xD Gondoltam, hogy Lexi vizespóló-ja majd eldönti a dolgot.
    Remélem Eric arra jut, hogy kell neki Lexi, de ám az a furcsa, hogy az előző részben, még azt döntötte el, hogy harcolni fog Gareth ellen és, hogy szerelmes Lexibe, erre 1 éjszaka és már más az észjárása..
    Örülnék egy Eric szemszögnek, hogy megtudjuk mi volt a katalizátor. xD ;)
    Siess a kövivel, ha van időd válaszolj az e-mail-mre.
    Pussz <3U.

    VálaszTörlés
  7. Szia!
    Én már akkor megijedtem, mikor elolvastam a címet... Szerintem Lexi félreértett valamit, mert Eric tuti nem akar szakítani... legalábbis remélem...:) De nem, az alapján, amit az előző fejezetben gondolt, az alapján nem szakítani akar. Amúgy én Garethre tippelek, hogy ő jelenik meg a végén...
    SIESS A KÖVETKEZŐVEL!
    Puszi

    VálaszTörlés
  8. Szia Myka!

    Nem írom, hogy gonosz vagy, mert kínzod az embereket, mert írói szempontból fantasztikus lezárás volt, hogy van min töprengünk, hogy vajon ki ő, hogy mi is lesz ez után, és hogy Eric miért is tűnt el, szóval tényleg fantasztikus lett.
    Az eleje engem megmosolyogtatott, olyan idilli volt, olyan aranyos, aztán a levél engem is hideg zuhanyként ért, de hát egy történet sosem egyszerű, nem igaz?! :)

    Az előző fejezeted még a nyaraláson elolvastam, amint volt időm, meg netem, hogy felnézzek hirtelen mindenkiét elolvastam, és húú, Eric szemszögből olvashattuk a folytatást, szóval oda voltam, meg vissza. :)

    Remélem hamar kiderülnek itt a dolgok, szóval bízom abban, hogy nem hagyod, hogy sokáig tengődjünk kétségek között. :)

    Csók;

    Kinga

    VálaszTörlés
  9. Szia :)
    Egy szó: Gareth :D
    Először Ericket gondoltam, hogy kel majd fotózni, de aztán mégsem ő lett.Legalábbis így gondolom.És már ha Ericknél tartunk: hogy lehet ilyen szemét? Miaz, hogy gondolkodnia kel? Aljas köcsög már bocsánat
    A rész az szuper lett,nagyon jól írsz. :D
    Kiváncsi vagyok a folytatásra
    Siess kérlek
    Üdv, Timy ♥

    VálaszTörlés
  10. Szia! Most jó volna egy Erick szemszöget is olvasni! Szerintem ő az a bizonyos megbizó, a kapcsolatukat akarja megerősíteni. Legalábbis nagyon remélem. Imádom a sztoridat és várom a kövit!!!!

    VálaszTörlés

Köszönöm, hogy megtisztelsz a véleményeddel!.